A trigger pont (TrP) egy olyan hiperirritábilis hely az izom egy feszes rétegében, ami nyomásra, nyújtásra, túlterhelésre és akár izomösszehúzódásra is kisugárzó fájdalommal reagál (a trigger pont helyétől távolabb vált ki fájdalmat). Valószínűleg könnyen találsz egyet a válladnál, a csuklyás izmodban is.
Érdekesség, hogy trigger pontok az újszülöttek kivételével minden korcsoportban megtalálhatók.[1]–[5] Egyre több kutatás bizonyítja, hogy többnyire az izomtúlterhelés különböző formái, illetve a repetitív munkavégzés és a hosszú időre felvett testtartás alakíthatja ki.[6]–[9] Emiatt nagyon fontos, hogy például ülő munka esetén óránként felálljunk, és 5-10 percig sétáljunk, vagy végezzünk néhány átmozgató gyakorlatot.
A mechanikai túlterhelés mellett trigger pontok szintén kialakulhatnak visceralis (belszervi) fájdalom vagy diszfunkció hatására.[6]–[9] Ahhoz, hogy elkerüljük belső szerveink nem megfelelő működését, táplálkozzunk egészségesen! Naponta fél kilogramm zöldség és gyümölcs elfogyasztása mellett figyeljünk a megfelelő vízfogyasztásra is, miközben kerüljük a feldolgozott, olajos, cukros élelmiszereket.
A trigger pontok általában nagy fájdalommal reagálnak az érintésre, nyomásra. Korlátozhatják a mozgástartományt, megváltoztathatják a mozgásaktiválási mintázatokat, helyi vagy kisugárzó fájdalmat okozhatnak, illetve izomgyengeséget okozhatnak. Emiatt akár az is előfordulhat, hogy egy becsomósodott derék izom a lábba lesugárzó fájdalmat vált ki. Ráadásul a trigger pontok sajátos jellegzetessége (a gerincvelői jelátvitel miatt), hogy a fájdalmon kívül egyéb tüneteket, például zsibbadást, bizsergő, égő érzést is kiválthatnak, akár egész nagy területen.
Ezeket a pontokat akár magadnak is tudod kezelni egyszerű masszázs eszközökkel, labdákkal, ráadásul a rendszeres lazítással megelőzhetőek további trigger pontok kialakulása, vagy aktiválódása. [10]–[18]
Ha bizonytalan vagy tüneteidet illetően, vagy nem múlnak panaszaid, érdemes szakemberhez fordulni tanácsért, aki akár a trigger pont terápia otthoni alkalmazására is meg tud tanítani. Bartos-Elter Bettina
okleveles fizioterapeuta, neurológiai szakgyógytornász
[1] G. Alfvén, “The pressure pain threshold (PPT) of certain muscles in children suffering from recurrent abdominal pain of non‐organic origin. An algometric study,” Acta Paediatr., vol. 82, no. 5, pp. 481–483, 1993, doi: 10.1111/j.1651-2227.1993.tb12727.x.
[2] S. D.G., D. J., D. G. Simons, and J. Dommerholt, “Myofascial pain syndromes - Trigger points,” J. Musculoskelet. Pain, vol. 15, no. 2, pp. 69–84, 2007, doi: 10.1300/J094v14n04.
[3] M. J. Kao, T. I. Han, T. S. Kuan, Y. L. Hsieh, B. H. Su, and C. Z. Hong, “Myofascial Trigger Points in Early Life,” Arch. Phys. Med. Rehabil., vol. 88, no. 2, pp. 251–254, 2007, doi: 10.1016/j.apmr.2006.11.004.
[4] R. D. Gerwin, “Myofascial and Visceral Pain Syndromes: Visceral- Somatic Pain Representations,” J. Musculoskelet. Pain, vol. 10, no. 1–2, pp. 165–175, 2002, doi: 10.1300/J094v10n01.
[5] A. L. Zapata, A. J. P. Moraes, C. Leone, U. Doria-Filho, and C. A. A. Silva, “Pain and musculoskeletal pain syndromes in adolescents,” J. Adolesc. Heal., vol. 38, no. 6, pp. 769–771, 2006, doi: 10.1016/j.jadohealth.2005.05.018.
[6] R. D. Gerwin, J. Dommerholt, and J. P. Shah, “An expansion of Simons’ integrated hypothesis of trigger point formation,” Curr. Pain Headache Rep., vol. 8, no. 6, pp. 468–475, 2004, doi: 10.1007/s11916-004-0069-x.
[7] K. Itoh, K. Okada, and K. Kawakita, “A proposed experimental model of myofascial trigger points in human muscle after slow,” Acupunct. Med., vol. 22, no. 1, pp. 2–13, 2004.
[8] J. A. Hoyle, W. S. Marras, J. E. Sheedy, and D. E. Hart, “Effects of postural and visual stressors on myofascial trigger point development and motor unit rotation during computer work,” J. Electromyogr. Kinesiol., vol. 21, no. 1, pp. 41–48, 2011, doi: 10.1016/j.jelekin.2010.04.006.
[9] D. Treaster, W. S. Marras, D. Burr, J. E. Sheedy, and D. Hart, “Myofascial trigger point development from visual and postural stressors during computer work,” J. Electromyogr. Kinesiol., vol. 16, no. 2, pp. 115–124, 2006, doi: 10.1016/j.jelekin.2005.06.016.
[10] G. Affaitati, R. Costantini, A. Fabrizio, D. Lapenna, E. Tafuri, and M. A. Giamberardino, “Effects of treatment of peripheral pain generators in fibromyalgia patients,” Eur. J. Pain, vol. 15, no. 1, pp. 61–69, 2011, doi: 10.1016/j.ejpain.2010.09.002.
[11] T. Graven-niel and L. Arendt-niel, “Trig ger Points in Pa tients with Lower Limb Osteoarthritis,” vol. 9, no. 3, pp. 17–33, 2001.
[12] K.-H. Chen, C.-Z. Hong, F.-C. Kuo, H.-C. Hsu, and Y.-L. Hsieh, “Electrophysiologic Effects of a Therapeutic Laser on Myofascial Trigger Spots of Rabbit Skeletal Muscles,” Am. J. Phys. Med. Rehabil., vol. 87, no. 12, pp. 1006–1014, 2008, doi: 10.1097/PHM.0b013e31817f9fee.
[13] L. W. Chou, Y. L. Hsieh, M. J. Kao, and C. Z. Hong, “Remote Influences of Acupuncture on the Pain Intensity and the Amplitude Changes of Endplate Noise in the Myofascial Trigger Point of the Upper Trapezius Muscle,” Arch. Phys. Med. Rehabil., vol. 90, no. 6, pp. 905–912, 2009, doi: 10.1016/j.apmr.2008.12.020.
[14] R. La Touche, R. Ortega-Santiago, F. Galan-Del-Rio, J. Pesquera, and C. Fernández-De-Las-Peñas, “Short-Term Effects of Dry Needling of Active Myofascial Trigger Points in the Masseter Muscle in Patients With Temporomandibular Disorders,” J. Orofac. Pain, vol. 106, no. 1, pp. 106–112, 2010.
[15] Y. L. Hsieh, L. W. Chou, Y. S. Joe, and C. Z. Hong, “Spinal cord mechanism involving the remote effects of dry needling on the irritability of myofascial trigger spots in rabbit skeletal muscle,” Arch. Phys. Med. Rehabil., vol. 92, no. 7, pp. 1098–1105, 2011, doi: 10.1016/j.apmr.2010.11.018.
[16] K. Lewit, “The needle effect in the relief of myofascial pain,” Pain, vol. 6, no. 1, pp. 83–90, 1979, doi: 10.1016/0304-3959(79)90142-8.
[17] K. R. Lucas, P. A. Rich, and B. I. Polus, “Muscle activation patterns in the scapular positioning muscles during loaded scapular plane elevation: The effects of Latent Myofascial Trigger Points,” Clin. Biomech., vol. 25, no. 8, pp. 765–770, 2010, doi: 10.1016/j.clinbiomech.2010.05.006.
[18] E. Qerama, A. Fuglsang-Frederiksen, H. Kasch, F. W. Bach, and T. S. Jensen, “Evoked pain in the motor endplate region of the brachial biceps muscle: An experimental study,” Muscle and Nerve, vol. 29, no. 3, pp. 393–400, 2004, doi: 10.1002/mus.10560.
[19] C. F. De Las Peñas, M. Sohrbeck Campo, J. Fernández Carnero, and J. C. Miangolarra Page, “Manual therapies in myofascial trigger point treatment: A systematic review,” J. Bodyw. Mov. Ther., vol. 9, no. 1, pp. 27–34, 2005, doi: 10.1016/j.jbmt.2003.11.001.
[20] F. J. Montañez-Aguilera, N. Valtueña-Gimeno, D. Pecos-Martín, R. Arnau-Masanet, C. Barrios-Pitarque, and F. Bosch-Morell, “Changes in a patient with neck pain after application of ischemic compression as a trigger point therapy,” J. Back Musculoskelet. Rehabil., vol. 23, no. 2, pp. 101–104, 2010, doi: 10.3233/BMR-2010-0255.
[21] R. Grieve, J. Clark, E. Pearson, S. Bullock, C. Boyer, and A. Jarrett, “The immediate effect of soleus trigger point pressure release on restricted ankle joint dorsiflexion: A pilot randomised controlled trial,” J. Bodyw. Mov. Ther., vol. 15, no. 1, pp. 42–49, 2011, doi: 10.1016/j.jbmt.2010.02.005.